2021. szeptember 30-án megjelent rendelet alapján azoknak, akik gyermeket nevelnek, az összevont adóalapot terhelő, kedvezmények figyelembevétele után megmaradó adót nem kell megfizetniük. A rendelet „kedvezmény”-nek hívja, a köztudatban azonban adóvisszatérítés megnevezéssel terjedt el, ezért én is inkább ezt használom. Az adóvisszatérítést február 15-ig a NAV ki is utalja előlegként. A végleges elszámolást az éves adóbevallásban vagy adóbevallási tervezetben kell levezetni.
Az állam ezúttal gondolt azokra is, akik gyermeket nevelnek, de nem szja-t fizetnek, ezért három adónemet is érint az adóvisszatérítés:
- személyi jövedelemadót (szja-t)
- egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho-t)
- kisadózó vállalkozók tételes adóját (kata-t)
Mindhárom adónemben lehet kérni az adóvisszatérítést a fenti sorrendben, de annak együttes összege nem lehet több 809.000 Ft-nál.
Kinek jár az adóvisszatérítés?
A rendelet úgy fogalmaz, hogy aki akár egyetlen napra is családi kedvezményre jogosult, annak jár az adóvisszatérítés. A jogosultság számít, nem az, hogy ténylegesen ki érvényesíti a családi kedvezményt!
Nézzük meg, ki jogosult családi kedvezményre:
- aki családi pótlékra jogosult, és vele közös háztartásban élő házastársa
- várandós nő a 91. naptól és vele közös háztartásban élő házastársa
- családi pótlékra saját jogán jogosult (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója)
- rokkantsági járadékban részesülő (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója)
és ki jogosult családi pótlékra:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője (ill. az örökbefogadói eljárás már folyamatban van),
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
- a szülővel együtt élő élettárs, ha legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, ill. a kérelmet egy éve beadták
- a nevelőszülő, a gyám,
Családi pótlék és -kedvezmény szempontjából a gyermek nem 18 éves koráig gyerek, hanem amíg tanköteles, illetve tovább is, ha köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, egészen 20 éves koráig (SNI gyermek 23 éves koráig).
Élettárs mikor jogosult, és mikor nem az adóvisszatérítésre?
Élettárs a saját gyereke után alapból, a nem-saját gyereke után viszont csak akkor jogosult, ha szerepel a Nyilvántartásban! Ha nem tettek élettársi nyilatkozatot, akkor a családi kedvezményt még megoszthatják év végén, de adóvisszatérítés nem jár, mert nincs szó jogosultságról!
Elvált szülőket hogyan érinti az adóvisszatérítésre?
Elvált szülők az alábbi két esetben érvényesíthetik az adóvisszatérítést:
- Ha volt az évnek legalább egy olyan napja, amikor még mindketten jogosultak voltak a családi kedvezményre (azaz 2021-ben legalább egy napig házastársak voltak).
- Ha családi pótlékot 50-50%-ban kapják, mert felváltva nevelésben egyeztek meg.
Sokan összekeverik a közös felügyeleti jogot (hétvégi, szünidei szülőséget) a felváltva gondozással. Az utóbbi eset az, amikor a gyermek mindkét szülőnél felváltva lakik azonos időtartamban. Ilyen esetben a családi pótlékra és ezáltal családi kedvezményre mindkét szülő 50-50%-ban jogosult! Ha a családi pótlék határozat az egyik szülő nevére szól 100%-ban, akkor a másik elvált szülő bizotosan nem jogosult családi kedvezményre!
Minden jövedelem adója csökkenthető ezzel a kedvezménnyel?
Hát persze, hogy nem! Az adóvisszatérítéssel csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója csökkenthető. Az SZJA bevallás A-lapja foglalja ezeket össze. A teljesség igénye nélkül ide tartozik: munkabér, megbízási díj, táppénz, csed, gyed, bérleti díj, tisztelet díj, egyéni vállalkozói kivét, átalányadózó jövedelme, őstermelő jövedelme és egyéb jogcímen kapott jövedelem.
Tehát költségelszámoló egyéni vállalkozó nyeresége után fizetett adója nem tartozik ide, csak a magának fizetett bért (=vállalkozói kivétet) terhelő adó csökkenthető.
A külön adózó jövedelmek kiestek ebből a körből (SZJA bevallás 04-es lapja). Nem jár adóvisszatérítés az ingó-, ingatlan eladás, értékpapír ügyletekből származó jövedelem, osztalék- és kamatjövedelem, valamint a fizetővendégátók tételes adójából.
Hogyan számoljunk?
Abban mindenki biztos lehet, hogy az adóvisszatérítés az adókedvezmények érvényesítése után megmaradó adóra vonatkozik. Tehát nem érdemes olyasmiben gondolkodni, hogy most nem kérem a családi kedvezményt, így a levont adót visszakapom, majd az évvégi adóbevallással még az igénybe nem vett családi kedvezményt is kérhetem. Nem kaphatsz olyan adót vissza, amit egyébként sem kellett megfizetni!
A fizetendő/visszaigényelhető adó elvezetése így néz ki leegyszerűsíteve (ha nincs külön adózó jövedelem):
- Jövedelem
- – Adóalap kedvezmények
- Kedvezménnyel csökkentett adóalap adója (=(1.-2.)*15%)
- – Gyermeket nevelők adóvisszatérítés-kedvezménye (=3. pont, max. 809.000 Ft)
- 2021. évi adó (3-4.), ami nulla, ha 3.<809.000 Ft
- Kifizetők által levont adó
- – Nav által febr. 15-ig kiutalt adóvisszatérítés
- Magánszemély által fizetett adóelőleg
- Fizetendő vagy visszaigényelhető adó =5.-(6.-7.)-8.
A 2. pontban adóalapot csökkentő kedvezmények:
- négy vagy több gyermeket nevelők anyák kedvezménye
- személyi kedvezmény
- első házasok kedvezménye
- családi kedvezmény
Tehát fontos szabály, hogy előbb a kedvezményeket kell érvényesíteni. A kedvezmények után maradt adó összegénél nem lehet nagyobb az adóvisszatérítés. Viszont az első házasok- és a családi kedvezmény megosztható a házastárssal, élettárssal, tehát a megosztással marad mozgástér az optimalizálásra, amit az éves adóbevallással lehet kimaxolni.
Az adóvisszatérítés hogyan érinti az önkéntes pénztárba, illetve nyugdíjbiztosításra befizetett összeg után járó 20% adót?
Akinek az adóvisszatérítéssel nulla lesz a 2021. évi adója, az sajnos nem tud miről rendelkezni. Az önkéntes pénztári – és nyugdíjbiztosítási befizetések 20%-át csak ténylegesen megfizetett adóból utalja át a NAV.
Az 1%-al támogatott szervezetek hoppon maradnak?
Szerencsére a jogalkotó gondolt rájuk, és a fenti levezetés szerint a 3. pontban meghatározott összeg 1%-áról akkor is lehet nyilatkozni, ha a tényleges adó az adóvisszatérítés miatt nulla. Ebben az esetben az állam költségvetési támogatásként gondoskodik az 1%-os felajánlások célba érkezéséről.
Hogyan kapja meg az adózó ezt az összeget?
A médiában úgy harangozták be az adóvisszatérítést, hogy az adózóknak nem kell tenni semmit, automatikusan fogj a NAV kiutalni az összeget. A rendelet alapján egészítsük ki a mondatot azzal, hogy abban az esetben érkezik automatikusan pénz a számlára, ha a NAV rendelkezik a szükséges adatokkal.
A NAV egyrészt a kifizetők adóelőlegre vonatkozó adatszolgáltatásából tud az utalható adó összegéről, másrészt a családi pótlékot folyósító szervtől megkapja a családi pótlékra jogosultak nevét és bankszámlaszámát. Tehát, akik kapják a családi pótlékot, és bérből-fizetésből élnek, és év közben érvényesítették a családi kedvezményt, nekik valóban nem kell tenni semmit, hogy február 15-ig megkapják az adóvisszatérítést.
Nem fog automatikusan adóvisszatérítést kapni, aki
- jogosult a családi pótlékra, de nem ő kapja
- jogosult családi kedvezményre várandósságra tekintettel
- jogosult családi kedvezményre, de év közben nem érvényesítette
Részben mert nem tud a NAV a jogosultságról, másrészt azért, mert nem tudja, hova utaljon.
Ezen az „ismerethiányon” a VISSZADO nevű nyomtatványon tett nyilatkozattal tud segíteni az érintett adózó. Október 31-től lesz elérhető a NAV honlapján, és december 31-ig lehet papíron vagy elektronikus úton az adóhatósághoz eljuttatni.
A február 15-ig kiutalt összeget előlegnek kell tekinteni. A ténylegesen visszajáró adó összegét az éves adóbevallásban kell levezetni.
Lesznek olyanok is, akik jogosultak az adóvisszatérítésre, de a NAV-nak nincs adata az ő jövedelemükről, mert nem kifizetőtől származik. Akik maguk fizetik az adóelőleget, pl. bérbeadásból származó jövedelem után, vagy egyéni vállalkozók, illetve őstermelők, nem lesznek beljebb nyilatkozattal, csak a bevallásban tudják visszaigényelni a befizetett adójukat.
Aki nem nyilatkozik időben, elesik az összegtől?
Fontos! Aki jogosult az adóvisszatérítésre, de nem nyilatkozik december 31-ig, nem esik el a neki járó összegtől! Mindenki, aki február 15-ig nem kapja meg előlegként az adóvisszatérítést, az adóbevallásban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével kérheti. Ebben az esetben a bevallás beadásától számított 30 napon belül fog az összeg a számlájára érkezni.
Nem fognak február 15-ig adóvisszatérítés-előleget kapni azok, akik február 15-ig beadják az önállóan elkészített adóbevallásukat (akár nyilatkoztak, akár nem). Ez érthető, hiszen az adóbevallásban elszámolják az adót. Azt követően utalt előleg kimaradna az elszámolásból. Mivel január 31-ig kell az adóigazolásokat megkapni az adózónak, ami alapján készül a bevallás, nem hiszem, hogy tömeges jelenségről lenne szó.
Ki fogja ezt a rengeteg nyilatkozatot elkészíteni?
4,5 millió munkavállaló van Magyarországon, akinek kb a fele érintett. Az érintetettek kisebbik hányada megkapja automatikusan a kiutalást. Viszont a maradék 1-2 millió adózó még mindig sok ahhoz, hogy azt gondoljuk ezt természetes módon a könyvelők megcsinálják! Ne vegye rossz néven senki, ha egyébként is a legterheltebb időszakban a könyvelő nem vállalja a nyilatkozatok beadását! Azt javaslom, hogy akinek fontos, hogy február 15-ig megkapja az adóvisszatérítést, gondoskodjon maga a nyilatkozat beadásról! Remélhetőleg nem lesz bonyolult! Ügyfélkapun keresztül pár perc alatt megoldható egy nyilatkozattétel. Az Adótanacsonline youtube csatornáján videóval segíteni fogok.
Az ekho és kata adózók adóvisszatérítéséről külön cikkben írok.
Remélem, segítettem kicsit tisztábban látni az adóvisszatérítéssel kapcsolatos kérdéseket!
Egy biztos, hogy nem a nyilatkozat és a február 15-i utalás a lényeg, hanem hogy mi fog szerepelni az adóbevallásban! Ha szeretnéd, hogy biztosan jó legyen az adód levezetve, vagy családi kedvezmény megosztással a legtöbbet szeretnéd kihozni a helyzetből, akkor rendeld meg az szja-bevallásod készítését az oldalamon!
Vagy vedd fel velem a kapcsolatot ITT!
