Több helyről hallom, hogy azért vált adónemet az eddig katásként adózó vállalkozó, mert a megbízó a 2021-es szabályok miatt nem hajlandó katással szerződni. Miközben egyfelől érthető ez a reakció, mégis úgy gondolom, nincs ez így rendjén.
Miért nem szerződnek katás vállalkozóval 2021-ben?
2021-től úgy módosították a Kata törvényt, hogy ha egy megrendelő felé több, mint 3 millió forintot számláz a kata-adózó, akkor a 3 millió feletti rész után a MEGRENDELŐNEK kell 40% adót fizetni. Sőt be is kell vallani havonta. Tehát egy jelentős adminisztratív feladatot vesz a nyakába az, aki „nagy” megbízóként katással szerződik. A törvény szándéka szerint jelentős adóterhet is vállal ezzel a cég, de ez nem valós hátrány, mert „életszerűtlen”, hogy ezt csak úgy benyelje a megbízó, azaz végső soron a katás vállalkozó fogja ezt a többlet adót megfizetni. Ezt látni fogjuk a megoldási javaslatoknál.
Megmondhatom a partneremnek, hogyan adózzon?
Nagyon elgondolkodtat, rendjén van-e az, hogy egy megbízó beleszól a partnere adózásába. Eddig ez fel sem merült. Most viszont, mivel az adótörvény a kisadózó partner adózási feladataiból a megrendelőre ró többlet feladatokat, mondhatjuk, hogy szíve joga eldönteni, szerződik-e kisadózóval.
A másik oldalról viszont a vállalkozó adózási módját magának a vállalkozónak kell eldönteni, hiszen mind az adófizetési, mind az adminisztrációs terheket neki kell viselni. Ennélfogva milyen alapon mondhatná meg neki bárki is, hogyan adózzon?
Vállalkozói jogviszonyban munkáltatói feladatok?
Akik alvállalkozókkal, szabadúszókkal dolgoznak együtt, pont azért hajlandóak többet fizetni nekik, mint a munkavállalóiknak, mert csak kap egy számlát, és nincs vele további dolga. Nincsenek kötelezettségei. A 3 milliós katás szabállyal pont ez a vállalkozói együttműködés 1×1 alapelve borul fel.
A megbízónak eddig akkor volt csak bevallási és adófizetési feladata, ha munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott olyan személyt, aki nem vállalkozó (ide tartoznak az adószámos magánszemélyek is, akiknek a számláját megbízási díjként kell számfejteni!). Azzal, hogy a katás számlájával bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezik a számlát befogadónak, azzal maga a törvény helyezi a megbízót „munkaadói” szerepbe. Személyes véleményem, hogy ez nonszensz, tekintettel arra, hogy itt vállalkozói jogviszony van a felek között.
Mégis munkaviszony lenne a felek között?
Ha a megbízó egyoldalúan nyilatkozik, hogy „nem szerződök katással”, az egészen úgy hangzik, mint akik alá-fölé rendeltségben vannak. A munkaviszonyt a vállalkozói jogviszonytól leginkább az különbözteti meg, hogy a felek alá-fölé rendeltségben vannak, vagy mellérendelt partneri viszonyban alakítják ki az együttműködés mibenlétét. Ahol kitették a „nem szerződök katással” táblát, ott lehet, inkább munkaviszonyt kellene létesíteni?
„Ez a pálya, ezen kell játszani.”
Miután túl vagyunk a felháborodáson, a reménykedésen, és elkeseredésen, ideje a megoldások után nézni! Ahogy egy öreg barátom mondta: „Ez a pálya, ezen kell játszani”. Nem az a kérdés, hogy szerződik-e a megbízó katással, vagy sem. A pálya szabályait tudomásul véve a helyes kérdés, HOGYAN szerződjön a cég 2021-ben katás vállalkozóval?
Mi a jó megoldás?
Egy adott helyzetre mindig számtalan megoldás létezik, amiből ki lehet választani azt, amelyik mindkét félnek megfelel. A „nem szerződök katással” csak az egyik lehetséges megoldás. Viszont nem biztos, hogy mindkét fél számára ez jó lesz, hiszen nem-katás adózásban akár hatszorosra nőhet a fizetendő adója a megbízott vállalkozónak.
Egy másik lehetséges megoldás (a külföldi kifizető mintájára), ha a szerződéses ár 3 millió felett, az eredeti összeg 70%-a. A mennyiségi kedvezmény, más néven rabatt, ismert gyakorlat B2B-ben. Ha adott összeg van a feladat elvégzésére szánva, akkor a megrendelő a pénzénél lesz, a békát pedig lenyeli a katás.
Nézzük meg számokkal!
Például egy szabadúszó informatikus egy fejlesztő cégnek évi 10 millió forintot számláz, 100.000 Ft/óra áron, éves szinten 100 órát. 2021-ben a köztük létrejött szerződés szerint (melyben rögzítik, hogy a megbízott kisadózó), 30 óráig 100.000 Ft/óra áron számolnak el, 30 óra felett pedig az ár 70.000 Ft/óra lesz 30% „mennyiségi kedvezménnyel”. A megbízó eddig is, és ezután is 10 milliót kíván kifizetni 100 óra fejlesztői munkáért.
Ebből az összegből a katás vállalkozó
30*100.000 Ft/ó + 70*70.000 Ft/ó =7.900.000 Ft-ot fog kiszámlázni.
A megbízó cég pedig
(7.900.000-3.000.000)*40%=1.960.000 Ft-ot befizet az államnak katás büntetőadóként.
A megbízó cég a pénzénél van: 7.900.000+1.960.000 = 9.860.000 Ft -ba került a 10 milliós katás megbízás.
(140 ezer forintot pedig megtart a megbízó cég az adminisztrációs terhei finanszírozására.)
Ez is egy lehetséges megoldás. A katás vállalkozó pedig eldönti, hogy ezt szeretné, vagy másik adónemet választva mennyiségi kedvezmény nélkül számlázna-e inkább.
Mi a rossz megoldás?
Láttam olyan megoldást is, hogy a szerződést úgy fogalmazták meg, hogy a megbízót terhelő büntetőadót a megbízott köteles megtéríteni. Ez egyrész jogi aggályokat vet fel, másrész rosszabbul jön ki, mint a kedvezményes ár fenti alkalmazása.
Az előző példánál maradva:
A vállalkozó alapáron (100.000 Ft/óra) számláz ki 100 órát:
100*100.000 Ft/ó = 10.000.000 Ft-ot.
A megbízó cég
(10.000.000-3.000.000)*40%= 2.800.000 Ft-ot befizet az államnak katás büntetőadóként.
Igen ám, de a katás vállalkozótól ezt levonja, így ő csak
10.000.000 – 2.800.000 = 7.200.000 Ft-ot kap.
Az állam jobban jár, a katás adózó pedig 700.000 Ft-al kevesebbet kap, mintha mennyiségi kedvezményt adott volna a megbízónak.
Kiszámoltam
Tudniillik, ha a jellemzően minimális költséggel működő vállalkozót átkényszerítik a tételes költségelszámolásba, akkor ügyeskedés nélkül hatszoros adóterheléssel kell számolnia. Ennél a 40%-os adó is kedvezőbb. Főleg, ha a megbízási díj 70%-ára számoljuk fel (azaz valójában 28% a plusz adó), mint a külföldi megbízók esetén.
Még az átalányadózásnál is kedvezőbb egy kicsit, de itt sem a megbízónak kell(ene) dönteni, hogy a partnere hogyan adózzon, hanem a vállalkozónak magának: Fizet-e egy kicsit több adót egy magasabb járulékalapért?
Az önfoglalkoztató vállalkozóknak nagyon fontos az egyszerű és átlátható adózás. Ezért volt jó a KATA, és ezért ódzkodnak a költségelszámolás lápos világától (ahol minden egyes számlánál rettegnek, vajon ezt a NAV elfogadja vagy sem „vállalkozás érdekében felmerült” költségnek).
Igaz, a megrendelő plusz adminisztrációs feladatot is vállal a katás szerződéssel, de ezt is lehet alku tárgyaként kezelni. Mint az egyenrangú felek között. Így volna esély mindenki számára elfogadható megállapodást kötni erőfölénnyel való visszaélés nélkül.
Hagyjuk meg a döntés szabadságát a vállalkozónak! Azt gondoljuk végig, hogy a megváltozott játékszabályokkal, hogyan tudunk a továbbiakban együttműködni úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen!
Örök optimistaként kívánok barátságos adókörnyezetet!
