Szerintem ez jó hír. Ahhoz képest, amilyen ötletek szivárogtak ki tavaly a Kata tv. szabályozásának szigorítására, az ellenőrzések fokozása messzemenőkig kellemesebb módja a bujtatott foglalkoztatások hatósági kezelésének.
Mi számít bujtatott foglalkoztatásnak? Kinek és mit kell bizonyítani? Mire számíts egy ellenőrzési eljárás során? Nézzük meg sorra a kérdéseket, és felkészülten álljunk elébe a megmérettetésnek!
Mi számít bujtatott foglalkoztatásnak?
Nem nagyon kell matekzseninek lenni, hogy tudd, miért előnyösebb katás vállalkozóként foglalkoztatni valakit munkaviszony helyett. Ha adott feladatkör elvégzésére a cég 1 millió forintot szán, akkor az munkaviszonyban 560 ezer forint nettó fizetést jelent. Szemben, ha ezt az összeget katásként számlázod, és kifizeted belőle a havi 50 ezer adódat, akkor 950 ezer forint marad a zsebedben. Bár az utóbbi konstrukció több hátrányt is hordoz a „dolgozóra” nézve, de most nem ez a cikk témája. Végeredményben, mindkét félnek előnyös a katás számlázás. Csak egy bibi van: ezt hívják bujtatott foglalkoztatásnak, azaz amikor egy munkaszerződés valami másnak van álcázva. Mondjuk egy vállalkozói szerződésnek. Onnan ismered fel, hogy ha nem lenne kata-adózás, akkor biztosan munkaszerződésed lenne adott céggel.
Kinek és mit kell bizonyítani?
Már a Kata törvény megalkotásakor tudták, hogy lesznek, akik munkaviszony helyett katás vállalkozóként szeretnének embereket dolgoztatni, ezért beleírták a törvénybe, hogy alapból munkaviszonyt feltételeznek, ha éves szinten 1 millió forintnál többet számláz egy katás vállalkozó ugyanannak a cégnek. Azzal, hogy ezt beleírták a törvénybe, gondoskodtak arról, hogy a munkaviszony meglétét nem a hatóságnak kell bizonyítani, hanem az adózónak kell az ellenkezőjét megdönthetetlenül alátámasztani. Azt is megadták a törvényben, hogyan kell a munkaviszony vélelmét megdönteni.
Az alábbi hét állítás közül legalább kettőnek kell igaznak lenni
- „A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette” – ez azt jelenti, hogy a rád bízott feladatot megcsináltathatod mással, nem ragaszkodnak a személyedhez. A gyakorlatban ezt sokszor kapásból el szokták vetni, pedig nem lenne muszáj. Ezt úgy lehet bizonyítani, hogy a szerződésbe bele van foglalva, hogy a feladat elvégzéséhez alvállalkozókat vehetsz igénybe.
- A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem attól a cégtől szerezte, akinek 1 milliót számlázott. Azt hiszem ezt nem kell magyarázni.
- Az 1 milliós ügyfél „nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára”. Másként fogalmazva a szerződés eredményorientált. Mindegy hogyan, csak legyen megcsinálva a feladat.
- „A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll”, vagyis nem a megbízó telephelyén kell végezned a tevékenységet. (Birtokodban áll a bérelt, vagy szívességi használatra kapott ingatlan is.)
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megbízó cégtől kaptad. Tehát, ha te egy informatikus vagy, akinek a cég odatett egy laptopot a munkavégzéshez, akkor ezt a pontot nem ugrottad meg.
- „A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.” Ez a gyönyörű megfogalmazás a munkaidőre vonatkozik. Ha a megbízó megszabja, mikor csináld, amivel megbízott, és nem döntheted el saját belátásod szerint mikor dolgozol, akkor ez a kritérium nem teljesül.
- Ha a kisadózónak van más vállalkozásban munkaviszonya, vagy vállalkozói jogviszonya, akkor az jó pont, kivéve, ha a bevétele több, mint fele ettől a másik vállalkozástól származik.
Mire számíts egy ellenőrzési eljárás során?
Amikor ellenőrzésre kerül a sor, akkor a NAV iratanyagot kér be, azaz alapvetően a szerződéseket vizsgálja. Ezért fontos, hogy jó szerződésünk legyen. A jó szerződésbe bele van foglalva a fenti hét pontból minimum kettő. Azonban ezzel még nem lehet hátra dőlni! A másik alapvető ellenőrzési eszköz az érintettek által tett nyilatkozatok. A NAV-nak van egy kérdéssora, ami a munkaviszonyra utaló jelekre fókuszál. A szerződés és a nyilatkozatok mellett minden egyéb körülményt figyelembe vesznek és mérlegelnek, hogy a felek közti kapcsolat valódi tartalmát feltárják.
Mi lesz, ha munkaviszonnyá minősítik a katás szerződésedet?
A szerződésben meghatározott összeget bruttó bérnek fogják tekinteni. A munkáltatót terhelő adókat (17,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési adót) a megbízó cégnek kell megfizetni mulasztási- és adóbírsággal megspékelve. A bérből levonandó járulékokat (18,5%-ot), és személyi jövedelemadót (15%) a katás vállalkozótól fogják behajtani. Ráadásul a befizetett havi 50 ezres katán felül, ha nem csak egy cégnek számláztál. Sok katás vállalkozó szeretné, ha a szerződésben meghatározott összeget a NAV nettó bérré minősítené, „hiszen ez az egész nem is az ő ötlete volt”. Erre azonban csak akkor volna esély, ha a szerződés kifejezetten nettó/adózott összegről szólna a felek között. A gyakorlatban ez nem jellemző, mert a nettó összeg személyenként, ill. a személyt megillető adókedvezményektől függően változó. Mivel a munkaszerződésben is bruttó bérről szóló megállapodást rögzítenek, a katás szerződés átminősítésével a katás vállalkozói összeg is bruttó bért fog jelenteni.
Utána tudsz számolni, hogy ha 1 milliót számláztál ki, akkor ez 335 ezer forint extra fizetendő adót jelent. Azt gondolom, adott körülmények között ez nem kevés. Ezért légy körültekintő, és egyeztess a megbízóddal!